Nem elég, ha csak elolvassuk, milyen szépen írtak a szentek. 
Ugyanazon az úton el kell indulni, hűséggel és imával.

1. rész



Böjte Csaba elmélkedés-sorozata a Dévai Nagyboldogasszony Templomban. 
A sorozat nyitóelmélkedését szeptember 30-án tartotta meg a 
Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója.


2. rész 





3. rész

 

4. rész

 

1 megjegyzés:

  1. Assisi Szent Ferenc: A Miatyánk kifejtése
    in

    Ima



    Ó, szentséges Atyánk, teremtőnk, megváltónk, vígasztalónk és Üdvözítőnk!

    Aki a mennyekben vagy:

    Az angyalokban és a szentekben;

    te világosítod meg őket tudásukban, mert te vagy, Uram, a fényesség;

    te gyújtasz szeretetre, mert te vagy, Uram, a szeretet;

    te töltöd el őket bentlakásod által boldogsággal,

    mert te vagy, Uram, a legfőbb jó, az örök,

    akitől minden jó ered s aki nélkül semmi jó nincsen.

    Szenteltessék meg a neved:

    ragyogjon föl bennünk a te ismereted,

    hogy felismerjük, milyen a te jótéteményeid szélessége,

    ígéreted hosszúsága, fönséged magassága és ítéleteid mélysége.

    Jöjjön el a te országod:

    hogy te uralkodjál bennünk kegyelmeddel

    és vezess bennünket a te országodba,

    ahol színed látása homálytalan, szereteted tökéletes,

    barátságod boldogságot árasztó, élvezésed örökkétartó.

    Legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is:

    hogy teljes szívünkből szeressünk téged és szüntelenül reád gondoljunk,

    hogy teljes lelkünkből mindig utánad sóvárogjunk,

    hogy teljes elménkből minden szándékunkat feléd irányozzuk

    és mindenben a te tiszteletedet keressük,

    s hogy végül minden erőnkből, minden képességünket,

    lelkünk és testünk minden rezdülését

    a te szereteted szolgálatára fordítsuk és semmi másra,

    felebarátainkat úgy szeressük, mint önmagunkat,

    erőnkhöz képest iparkodjunk mindenkit szeretetedre gyullasztani,

    mások szerencséjén nem kevésbé örülni, mint a magunkén,

    szerencsétlenségükben pedig részvéttel lenni irántuk,

    és senkit meg nem bántani.

    Mindennapi kenyerünket:

    a te szerelmes Fiadat, a mi Urunk, Jézus Krisztust,

    add meg nekünk ma:

    annak a szeretetnek emlékezetére, megértésére és tiszteletére,

    mellyel irántunk viseltetett,

    és azokéra, amiket érettünk mondott, tett és szenvedett.

    És bocsásd meg vétkeinket:

    a te kibeszélhetetlen irgalmasságodért,

    Szerelmes Fiad szenvedésének erejéből,

    s a Boldogságos Szűz és minden választottak érdeméért és közbenjárására.

    Miképpen mi is megbocsájtunk az ellenünk vétkezőknek:

    és ha nem bocsátunk meg valamit egészen,

    add, Uram, hogy teljesen megbocsássunk;

    add, hogy az ellenséget igazán szeressük

    s érettük nálad buzgón közbenjárjunk,

    senkinek rosszért rosszal ne fizessünk,

    s azon legyünk, hogy benned mindenkinek hasznára lehessünk.

    És ne vígy minket kísértésbe:

    se burkoltba, se nyilvánvalóba, se váratlanba, se tartósba.

    De szabadíts meg a gonosztól:

    a múlttól, a jelentől és a jövendőtől.

    Ámen

    VálaszTörlés